33 svájci találmány, ami lenyűgöz majd

DNS

Friedrich Miescher, a bázeli tudós (1844–1895), a „dezoxiribonukleinsav” (röviden DNS, angolul DNA) felfedezője. Képzeld el ezt a bájos biokémikust akkoriban hideg laboratóriumában. A fiatal kutató nem zavarta a frissen beszerzett, erősen szagoló, másodkézből származó gennycsomók, amelyeket kórházi munkája során vásárolt. 1869-ben elsőként izolálta az élet molekuláját, ezzel megteremtve a mai genetika alapjait.

Eredetileg a fehérvérsejtek fehérjéinek megfejtésén munkálkodott. Véletlenül fedezett fel egy anyagot, amely eltérő kémiai tulajdonságokkal rendelkezett. Mivel kizárólag a sejtcsonkában fordul elő, nukleinnak nevezte el (a „nucleus” latinul „mag”-ot jelent). Az öröklő molekula felfedezése a biológia egyik legnagyobb áttörése volt.

Azonban nem tudta, hogy mikroszkópja alatt az örökítőanyagon néz szembe: a DNS-sel. Az a kusza hálózat a sejtmagban, ami genetikus jeleket küld. Az utódainak még 75 évre volt szüksége ehhez.

Most azonban tudod, melyik svájci fedezte fel azt az anyagot, amely megkódolja az öröklést és így az életet.

Heidi

Egy kis lány a svájci hegyekből meghódította a világot és millió gyermekszívet kedvességével. Valószínűleg Heidi néven ismered, mint országunk nagykövetét. Ez a világsikerű könyv az egész generációk könyvespolcain díszítette már régóta.

Több mint 50 nyelvre fordították és többször filmezték, Heidi az örök értékeket testesíti meg. Ide tartozik az életöröm, a szabadság, a barátság és a szerelem. Kitalálója a svájci ifjúsági és gyermekkönyvíró Johanna Spyri (1827–1901).

A hazaszeretet fontos része Heidi történetének. Mint a főszereplője otthona, az írónő a híres „Kis falucskát” alkotta meg. A Maienfeld községben, közel Bad Ragaz városához, Graubünden kantonban, meglátogathatod a Heidi falu-t közvetlenül.

Ott Spyri ihletet merített a történetéhez, amikor a nők még szinte semmit sem tehettek, kivéve a gyermeknevelést. Johanna Spyri, nemzetközileg is sikeres írónő, ezért az új kezdet időszakának szimbóluma is. Heidi határozottan kultikus figurává vált.

Ricola

„Ki találta fel?”

Valószínűleg ismered ezt a reklámszöveget. A találmány Emil Richterich svájci pékmester volt (1901–1973). Ő alkotta meg a világhírű Ricola gyógynövénycukorkát, amely vízszintesen szögletes alakjáról felismerhető. A svájciesség abszolút megtestesítője.

Természetkedvelő volt, és elragadta a svájci gyógynövénygazdagság: „Valamit biztosan ki kellene belőle hozni”, mondta. 1930-ban alapította a Richterich & Co.-t, cukrásziparban Basel közelében. Gyakran találkoztál vele a „varázs-konyhájában”, ahol különböző gyógynövényreceptúrákon kísérletezett.

1940-ben alkották meg a 13 gyógynövényt tartalmazó keveréket. „Ez volt a Ricola eredeti, svájci gyógynövénycukorkájának születése”, mondta a vállalat saját szavaival. Ma Ricola egész világbaexportálja egészséges édességeit, és vele együtt egy kis darabkát Svájcból.

Velogémel

A faipari szakértő Christian Brühlmann (1872-1953) fiatalon gyermekbénulásban betegedett meg. Bár járásában korlátozott volt, nyáron jól közlekedett a biciklije, de télen problémái adódtak. Ekkor eszébe jutott: jó lenne, ha a bicikli télen is használható lenne.

Így alkotott 1911-ben először egy hógépel. Egy ügyes, fából készült vázas szerkezetet hozott létre, amit biciklinek lehet hasonló módon irányítani ülve, de csúszósíkokkal a kerekek helyett. A helyiek nyelvjárásuk szerint röviden „Velogemel”-nek nevezték (bicikliszán). Ugyanebben az évben Brühlmann szabadalmaztatta a Grindelwald-i egyedi készítményét.

Brühlmann üzeme szinte nem tudott megfelelni a nagy keresletnek. Orvosok, postások, iskolások és sokan mások rajongtak a Velogemelért. Még ma is növekvő népszerűségnek örvend ez a grindelwaldi csúszósínes bicikli.

Éld át az évkődő Velogemel-világbajnokság Grindelwaldban, és hagyd, hogy a fantasztikus vezetők átjárjanak a hangulatba.

Cipzár

Martin Winterhalter (1889-1961) egy makacs és egyben elképesztően találékony gyerek volt. Később a pénzügyi kilátástalansága hatalmas szabadalmi nyomást helyezett rá. Ez mindannyiunk szerencséje volt.

1925-ben a zsenialitás a "Riri" márkával beindította a modern cipzárt, mely bordákból és hornyokból állt. Ez egy új fejlesztés volt a golyókból és csipeszekből álló elődmodellhez képest. Az új nyitó-rendszert sorozatgyártásra alkalmassá tették, óriási sikert aratott, és Winterhaltert gazdaggá tette.

Az évek során a nemzetközi olcsó áru versenytársak bekebelezték az üzletet. Ma a Riri magas minőségű cipzárakat gyárt a Tessini anyavállalatnál ismert márkák számára. Winterhalter, akit testvérei elnyomtak, végül nélkülözve töltötte utolsó 10 évét egy pszichiátriai intézetben.

Ez egy szomorú vége egy ragyogó történetnek.

Cellofán

Mint ahogy sok más találmány esetében, mi is használjuk az átlátszó fóliát anélkül, hogy túl sokat gondolkodnánk rajta. Pedig a svájci textiltervező Jacques E. Brandenberger (1872–1954) 12 kemény munkával töltött kutatási év alatt fejlesztette ki a cellofánt.

Kitartásának megérte a fáradozása. 1908-ban kezdte el forgalmazni találmányát, és ezzel meghódította a világpiacot. Minden egyes alkalommal egy vereséggel kezdődött, amikor próbálkozott vízlepergető textilek kifejlesztésével. Az anyag használhatatlanná vált, a szilikonrétegzett felület pedig finom fóliaként levált.

Ez a műanyagréteg adta Brandenbergernek a kulcsötletet. Tökéletesítette a jövőbeli cellofánt és kidolgozta gépi gyártását. Ma már szinte természetes része a konyhának ez a átlátszó segédanyag.

Svájci design: a Helvetica-tól a SIGG-palackig

A svájci design tárgyilagos és esztétikus. Egyértelmű vonalakat és minőséget képvisel. Ezt jól láthatod a sok svájci tervezői terméken. Itt két példát találsz.

1957-ben Milánóban a grafikus és tipográfus Max Miedinger (1910–1980) tervezte meg az időtlen Helvetica betűtípust. Funkcionális eleganciája miatt lett a svájci stílus ikonjává. Ma pedig az egyik legelterjedtebb betűtípus a világon.

De még több elegáns svájci találmány létezik. Világszerte ismert sztárok, mint például Cameron Diaz, Roger Federer vagy Greta Thunberg, a örök szépségű SIGG-tervezőpalackra esküsznek. Most divatos és környezetbarát életmód-kiegészítőként van jelen. Az eredeti Swiss Bottle-t még a New York-i Modern Művészetek Múzeumába (MoMA) is beintegrálták.

KABA-visszafordítható kulcs

A biel-i precíziós szakember Fritz Schori (1890–1945) 1934-ben forradalmasította a zártechnológiát. A Zürichben dolgozó cége számára szabadalmaztatott egy mindkét oldalról használható kulcsot. Pontosabban a zárját: a „Biztonsági zár lapos pengekulccsal” volt a megnevezése az országos szabadalomnak.

A korábban használt Yale-Bartsch kulcsos zárat leváltotta egy új, forgódarabos kulcs, amelyet bármilyen irányban be lehet illeszteni, és nagyobb biztonságot nyújt.

Az egykor „Pénztár- és páncélszekrényzár készítő Bauer” műhely, melyet a köznyelvben „Kassabauer”-nek hívtak, a KABA-vá vált, jelenleg pedig a „Dormakaba Group” néven ismert. Ez a világ vezető hozzáférés-ellenőrzési megoldások szállítója. Így minden kulcstartón lévő svájci találmányt magán viselsz.

WC-Kacsa

Amikor az amerikaiaknak a Donald kacsa, nekünk a svájci WC-kacsánk. Ez 1980-ban született Zürich Dällikonban. Küldetése: tisztaság ott is, ahol nem ér el senki.

1951-ben a háziasszony Maria Düring-Keller saját pincéjében fejlesztett ki egy rendkívül hatékony fürdőszobai vízkőoldót. Hétköznapi ruhában csalogatott ügyfeleket. Bojtos bájjal és cilinderrel személyesen mutatta be a vízkőoldó csodát az ügyfél WC-jében.

Az ő "Durgol" nevű terméke lett az egyik legkelendőbb, és ez alapozta meg a Düring AG céget. Fia, Walter vette át a vállalatot, és 1980-ban ő találta ki a mi kacsánkat: "Amikor megnéztem a vázlataimat, hirtelen kijött a biztosíték - egy kacsahéj". A kacsa tartalmát Vera feleség adta, aki szintén gyógynövénykészítmény-készítő.

Valódi svájci családi projekt.

Ez egy fantasztikus körforgás. Az innováció gazdagságot hoz, a tudás pedig viszont elősegíti az innovációt. Ez a svájci út.

Gyakran az innovátor szellemünk nagy dolgokat szül, olyanokat, amelyek pozitívan változtatják meg a világunkat és az életedet is egészen a mai napig. Ezeknek a svájci találmányoknak a megvizsgálása reményt ad a jövőre nézve.