33 svájci találmány, ami lenyűgöz majd

968 szabadalmi bejelentéssel lakosonként Svájc vezeti a globális ranglistát. Így messze megelőzi Svédországot (488) és Dániát (454), az első helyen. Az USA 140 szabadalmi bejelentéssel Japán (172) és Franciaország (161) után a 15. helyen áll.

A gyógyászati technológia jelenleg a leginkább kutatásigényes területnek számít. A legutóbbi járvány második évében a bejelentések egyharmaddal nőttek, különösen az inhalációs készülékeknél és számos más orvostechnikai terméknél. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPA) jelenleg a gyógyászati technológiát a legjelentősebb technológiai ágnak nevezi.

Az innováció jólétet teremt, és Svájcot olyan hellyé formálja, amilyen ma. Minden inspiráló ötlet mögött mindig az ember rejlik. A következő svájci felfedezések válogatásában a briliáns fejek lenyűgöző eredményeivel találkozol. Először négy korszakalkotó svájci találmánnyal találkozol.

E = mc²

Minden idők leghíresebb képlete. Alkotója Albert Einstein (1879-1955), a "fizika pápája", svájci állampolgár és zseni. A relativitáselmélet világhírű megalkotója biztosan ismerős neked. Az, amit gondol és ír, még ma is a modern fizika alapját képezi.

De a zsenik is csak emberek: Einsteint az ETH Zürich első jelentkezésekor elutasították, mert rosszak voltak a francia nyelvtudásai. Később azonban ott sikeresen végezte el a matematika és fizika tanári szakot. Amikor a berni szabadalmi hivatalban dolgozott vizsgáztatóként, kezdett el mélyebben foglalkozni a fizika alapvető kérdéseivel.

1905-ben Svájcban öt jelentős művet tett közzé, amikkel forradalmasította a természettudományokat. 1907-ben írta le először írásban a relativitáselméletét. Megszületett a zseniális képlet: E = mc². Az energia (E) egyenlő a tömeggel (m), szorozva a fény sebességének (c) négyzetével (²).

Ez többek között megmutatja, hogyan kapcsolódik össze a tér és az idő.

Einstein folyamatosan fejlesztette nagyszerű gondolatait. 1921-ben a fizika Nobel-díját kapta meg. Tudtad egyébként, hogy a nyereményét a válási megállapodás megfizetésére fordította? Az új nézőpontja tartósan megváltoztatta a világot, és modern ikonként ismerte el a 20. században.

Világháló

A használt tűz, a földművelés, a kerék, az időmérés, az írás, az elektromosság, a motor és a számítógép. Mindet tisztelettel nevezünk „korszakalkotó találmánynak” vagy „az emberiség történelmének mérföldkövének”. Az internet, a „World Wide Web” (WWW) egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik.

A három betű, WWW, egy teljesen új világot jelöl. Ahogy ezt a cikket olvasod, éppen ebben a világban vagy. Az internet, ahogy ma ismered, Svájcban, a genfi CERN-ben született meg. Ez a svájci kutatóintézet a világ egyik legfontosabb alapkutatási központja a fizika területén.

Az új évezred hajnalán új korszak kezdődött az emberiség életében. 1990. november 13-án a CERN közzétette az első weboldalt saját webszerverén: info.cern.ch. 1994-ben először haladtak meg a WWW-n keresztül továbbított adatmennyiségek a „Telnet”-en keresztülin, majd nem sokkal később az „FTP” elvesztette az interneten leggyakrabban használt szolgáltatás státuszát a Világháló javára.

2021-ben 1,88 milliárd weboldal volt elérhető a "www" alatt. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau, mindketten a CERN-nél dolgoztak, és 1989-ben ők lettek a szeretett három betű szellemi atyái és feltalálói.

Mi, a Swiss Activities-nél így mondjuk: Köszi srácok!

DNS

Friedrich Miescher, a bázeli tudós (1844–1895), a „dezoxiribonukleinsav” (röviden DNS, angolul DNA) felfedezője. Képzeld el ezt a bájos biokémikust akkoriban hideg laboratóriumában. A fiatal kutató nem zavarta a frissen beszerzett, erősen szagoló, másodkézből származó gennycsomók, amelyeket kórházi munkája során vásárolt. 1869-ben elsőként izolálta az élet molekuláját, ezzel megteremtve a mai genetika alapjait.

Eredetileg a fehérvérsejtek fehérjéinek megfejtésén munkálkodott. Véletlenül fedezett fel egy anyagot, amely eltérő kémiai tulajdonságokkal rendelkezett. Mivel kizárólag a sejtcsonkában fordul elő, nukleinnak nevezte el (a „nucleus” latinul „mag”-ot jelent). Az öröklő molekula felfedezése a biológia egyik legnagyobb áttörése volt.

Azonban nem tudta, hogy mikroszkópja alatt az örökítőanyagon néz szembe: a DNS-sel. Az a kusza hálózat a sejtmagban, ami genetikus jeleket küld. Az utódainak még 75 évre volt szüksége ehhez.

Most azonban tudod, melyik svájci fedezte fel azt az anyagot, amely megkódolja az öröklést és így az életet.

Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (IKRK)

1859-ben Henry Dunant genfi üzletember és humanista (1828-1910) szemtanúja volt egy csatának az észak-olaszországi Solferino városánál. Ott 6000 katona vesztette életét, 40 000-en megsebesültek. A nyomor hatalmas volt, és mélyen megérintette a vallásos Dunant szívét.

A döntő mondat körbejárt: „Siamo tutti fratelli” – „Mindannyian testvérek vagyunk”.

Legjobb tudásuk szerint a közeli Castiglione városlakói ápolták a csata áldozatait. Dunant is aktívan segített az első vonalban, személyi nézetektől függetlenül, legyen az barát vagy ellenség. Ez egy új gondolat volt, amely megváltoztatta a világ arculatát.

Egy évvel később hazájában, Svájcban megírta könyvét a háború borzalmairól. Többszörösen hangsúlyozta a nemzetközi segélyszervezetek létrehozásának szükségességét. 1863-ban Genfben bemutatta a „Jótékonysági Társaság” elképzeléseit, ami a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, a mai IKRK-nak a születését jelentette.

1901-ben ő és a francia pacifista Frédéric Passy együtt kapták az első békedíjat. A Vöröskereszt megalkotója egész életében nem nyúlt hozzá a körülbelül 100 000 svájci frank díjazáshoz, hanem jótékony célokra hagyta azt.

Heidi

Egy kis lány a svájci hegyekből meghódította a világot és millió gyermekszívet kedvességével. Valószínűleg Heidi néven ismered, mint országunk nagykövetét. Ez a világsikerű könyv az egész generációk könyvespolcain díszítette már régóta.

Több mint 50 nyelvre fordították és többször filmezték, Heidi az örök értékeket testesíti meg. Ide tartozik az életöröm, a szabadság, a barátság és a szerelem. Kitalálója a svájci ifjúsági és gyermekkönyvíró Johanna Spyri (1827–1901).

A hazaszeretet fontos része Heidi történetének. Mint a főszereplője otthona, az írónő a híres „Kis falucskát” alkotta meg. A Maienfeld községben, közel Bad Ragaz városához, Graubünden kantonban, meglátogathatod a Heidi falu-t közvetlenül.

Ott Spyri ihletet merített a történetéhez, amikor a nők még szinte semmit sem tehettek, kivéve a gyermeknevelést. Johanna Spyri, nemzetközileg is sikeres írónő, ezért az új kezdet időszakának szimbóluma is. Heidi határozottan kultikus figurává vált.

Svájci csokoládé

A hegyek, Heidi és a „csoki” elválaszthatatlanul összefonódik a svájci imázsával. Pedig az alpesi földön kakaóbab nem terem. A 19. században az innovatív feltaláló szellemek tették a svájci csokoládét azzá, ami ma: a legédesebb kiválóság megtestesítője.

Az egész Svájcban a csokoládéipar úttörői létrehozták hangzó cégeiket: Favarger 1826-ban Genfben, Kohler 1830 Lausanne-ban (a mogyorós csokoládé atyja), Sprüngli 1845 Zürichben, Maestrani 1852 Luzernben és St. Gallenben, Munz 1874 Flawilban és Jean Tobler 1899 Bernben, hogy csak néhányat említsünk.

A következő négyet azonban feltétlenül érdemes közelebbről megemlíteni:

François-Louis Cailler (1796–1852), a csokoládétábla atyja, 1819-ben Vevey közelében megnyitotta az első mechanizált csokoládéfabrikát a legidősebb ma is létező svájci csokoládemárkával. A vő, Daniel Peter (1836–1919) követte őt a tejcsokoládé feltalálásában, amikor 1875-ben a kakaóhoz sűrített tejet adott. Philippe Suchard (1797–1884) Neuchâtelben feltalálta a „Mélangeur”-t a cukor és kakaópor összekeverésére. A mai napig minden svájci csokoládégyártásban jelen van.

Theodor Tobler (1876–1941) követte apját, Jean-t, és 1908-ban piacra dobta a svájci jelképét Toblerone. 1970-ben a Matterhorn felkerült a csomagolásra. Az édes háromszög az olasz édesség Torrone (tojásfehérje, dió, méz, cukor) és a nugátcsokoládé találkozásából született. Társadalmi felelősségtudattal és nyílt pacifistaként, aki a nők választójogáért és az anyaságvédelemért is kiállt, a Toblerone feltalálója korának előfutára volt.

• 9 Svájci csokoládégyár, amelyeket imádni fogsz

A Swatch-tól a Longines Feuille d’Or

A svájci óra pontosan úgy tartozik Svájchoz, mint Heidi és a hegyek. A csokoládéhoz hasonlóan számos innovatív úttörő tette a svájci órát világszerte az első helyre. Ebben a cikkben többet megtudhatsz két prominens úttörőkről.

Te azok közé tartozol-e, akik az 80-as évek elején először a saját zsebpénzükből megengedhették maguknak egy órát? Nicolas Hayek (1928-2010), a Swatch-Group alapítója, 1983-ban ezt lehetővé tette, és megmentette a korábban az olcsó importok miatt szenvedő svájci óraipart a pusztulástól. A forradalmi műanyagóra kétharmadával kevesebb alkatrészből áll, és robotok készítik.

Az új időmérő mindenkinek egyedi és színes. A jó marketing világszerte a Swatch-t divatkiegészítővé és kultikus gyűjtődarabbá teszi. Az innováció érdekében Hayek visszahozta a két fiatal svájci mérnök által kidolgozott, korábban ellenségesen fogadott órakoncepciót a feledésből. Ők Elmar Mock (1954) és Jacques Müller, akiknek ezt a ketyegő Svájc-darabját köszönhetjük.

Korábban a svájci óraipar emlékezetes üzenetet küldött a rettegett japán konkurenciának. Egy gigantikus fejlesztési munka után a Longines 1979-ben a Feuille d’Or-ral a világ legvékonyabb kvarcóráját dobta piacra. A kecses időmérő a 1,98 mm-es tokmagasságával tartósan aláásotta a korábbi japán világrekordot. Mint oly sokszor, az innováció volt a különbség.

Az artériaklemme-től a mesterséges csípőízületig

A 19. század végén a berni svájci sebész, Theodor Kocher (1841-1917) kifejlesztette az artériaklemmát Bernben. A Kocher-klemme ma is megakadályozza a műtőasztalon történő vérzést.

Lenyűgöző feltalálói szelleme számos más sebészeti eszközt, beavatkozást és terápiát hozott létre. Kocher a koponyasebészet úttörője volt, és 1909-ben megkapta az orvostudományi Nobel-díjat.

A svájci orvostechnika élvonalbeli szerepét mutatja Bernből származó ortopédus, Maurice Edmond Müller (1918-2009) is. Vállalkozóként és az oszteoszintézis úttörőjeként feltalálta és piacra dobta a mesterséges csípőízületet. Később pedig 'Sulzer-ízület' néven ismerik.

A nyereség a kutatásba áramlott. Prof. Müller legalább tizenkét doktori és díszdoktori címet szerzett, de időnként a 'csontkovács' megnevezést is rá alkalmazták. Élete végéig a svájci filantróp 'az emberiség szolgája' szerepében látta magát.

A svájci bicska

A franciából származó, gyakran idézett kifejezés, a “egy igazi svájci bicska” olyan sokoldalú és megbízható embert ír le. Ez a jelképeinkre is érvényes. Ebben a kultikus eszközben sok mindent találsz, ami országunkat jellemzi.

1884-ben a svájci késkészítő Karl Elsener Schwyz kantonban megalapította a későbbi Victorinox-t, és nélkülözhetetlen munkahelyeket teremtett. 1897-ben az innovatív vállalkozó megalkotta a bicskát, ahogy te ismered. Ezzel világsikert ért el, amely a mai napig Svájc minőségét és feltalálói szellemét jelenti.

Elsener megtestesítette azokat az erényeket, amelyek a zsebkésben rejlenek. Azokat az értékeket, amelyek vállalkozását is jellemzik. A Victorinox megbízhatónak, stabilnak és innovatívnak számít. Ahogyan Svájc.

Paracelsus: A halhatatlanság köve

Érdekel a természetgyógyászat? Akkor a Theophrastus Bombastus von Hohenheim, röviden Paracelsus (1493-1541), épp neked való vagy. Már 16 évesen az orvostudományt tanulta, és vándororvosként kereste a kenyerét. Hamar felfedezte a svájci természettudós az opium kábító hatását.

Az ópiumot alkohollá oldotta fel, és tinktúraként adta a betegeinek, sőt a kisgyerekeknek is. Laudanumként a 15. század aspirinjává vált, és Európa-szerte elterjedt mint mindenre jó gyógyír. Ezért időnként ezt a csengő nevet is használják: a halhatatlanság köve.

Paracelsus az új gyógyítási módszerekre támaszkodott. A terápiáját egészen a betegség természetéhez igazította, és letörte a merev tankönyvi kezeléseket. Talán ezért is ismered őt a mai természetgyógyászat atyjaként.

LSD

Keringésserkentő keresése közben a svájci vegyész Albert Hofmann (1906–2008) egy gabonafélékben élő gombát vizsgált. Kísérletei 1938-ban hozták létre a Lysergsav-diethylamidot (LSD-t). Hatását azonban nem azonnal értette meg.

Csak 1943-ban vált számára világossá, mire gondolt, és ezért vállalt egy önkísérletet a Basel-i laborban. Hofmann önéletrajzában olvashatod, hogy ezt követően boldogan tekert haza a kerékpárján.

Ez volt tehát az első LSD-út a történelemben.

A következő korszakot pedig a pszichedelikus köd hatja át. A Flower Power mozgalom, a Beatlek világhírű slágerével, Lucy in the Sky With Diamonds… A hallucinogén mindenhol jelen volt. A LSD tiltása ellenére a feltaláló a késői éveiig fogyasztotta a szerét.

Tejpor

Gazdag nők nem akarták szoptatni. A dolgozó nők pedig nem tudtak szoptatni. Európa egyes részein a 19. században csak a csecsemők 15%-a volt szoptatva. Megfelelő bébiételeket hiába kerestél. Rossz higiénia és a konzervárukból származó ólommérgezés volt széles körben elterjedt. A csecsemőhalandóság megdöbbentően 25 százalék volt.

Így nyilvánvaló volt, hogy Henri Nestlé (1814–1890) „anyatej-helyettesítő szerként” hirdette tejport. „A gyermekpor alapvető összetevői a legjobb tejet, cukrot és kenyéret tartalmazzák” – mondta Nestlé a reklámkampányában az új találmányáról. A céltudatos, szenvedélyes vállalkozó a korábbi anyatej-kutatások eredményeit felhasználta. 1867-ben a tejport termékéretté tette. 1872. április 9-én szabadalmaztatta előállítását. A „Gyermekliszt” export-sikerré vált. A Nestlé-t a nemzetközi élelmiszer-ipar élvonalbeli vállalataként ismerjük. A tejpor megjelenése a kezdetektől fogva hozzájárult a gyermekhalandóság csökkenéséhez. Még ma is találkozol ezzel a Svájcból származó, megmentő életelixírrel az éhínségek és háborúk idején.

Az Nescafétól a Nespressoig

1929-es tőzsdekrach: Brazília hegyekben álló, eladatlan kávébabbal küzd. A svájci Nestlé vállalatot kérik segítségül. Viszont előbb ki kell találni a vízben oldódó granulátumot.

Max Morgenthaler vegyészt (1901–1980) bízták meg a feladattal, aki még a saját konyhájában is kísérletezett. 1938-ban jött az áttörő ötlet: a szénhidrátok adják meg az autentikus kávéízt a főzetnek. Így most már tudod, honnan ered az Nescaféd.

Egy éles szemű Olaszországba utazónak köszönheted a Nespresso megalkotását. Éric Favre, aerodinamikus mérnök, egy rutinban jártas baristát figyelt, és rájött: „Az illatok és aromák az oxigénnel való érintkezéstől intenzívebbé válnak.”

Hosszú évek kísérletezése után fejlesztette ki Favre a 80-as években a zárt kávékapszulát. Ezzel a Nestlé Nespresso márkája világsikert aratott Svájcból.

„Mi mást?”

Ovomaltine

Talán te ismered az Ovomaltine-t svájci hagyományos italként. A több mint 100 országban a rikító narancssárga Ovo-címke az erőt és az egészséget jelképezi. A hozzáadott tejet pedig kiegészíti a teljes értékű táplálékot.

Az Ovomaltine története 1865-ben Bernben kezdődött. A hiány és az alultápláltság akkoriban súlyos problémát jelentett. A svájci gyógyszerész, Dr. Georg Wander (1841-1897) megoldást keresett. Ekkor ráakadt a hagyományos, természetes malátára, amelynek gyógyító és létfontosságú összetevői vannak.

Wander kifejlesztett egy felépítő terméket, amelynek sok kisgyermek és beteg azóta az életét köszönhette. A fia továbbfejlesztette és gazdagította az apai erőnövelő táplálékot.

Így született meg a mai Ovomaltine. Eredetileg gyógyhatású készítmény gyengéknek, ma mobil erőmű sportolók számára.

• 10 tipikus svájci italok

Aolvadó sajtból kész Fondü előre csomagolva

Értékeled a gyors ételeket? Akkor már azt is tudod: nincs Gerber, nincs sajtos burger. Walter Gerber, a svájci sajtgyártó (1879-1942) 1913-ban, évekig tartó kutatás után feltalálta az olvasztható sajtot.

Mivel a sajtot akkoriban a meleg országokba irányuló exportnál ehetetlenné vált, az innovatív vállalkozó 1905-ben nekilátott a munkának. Célja az volt, hogy hűtés nélkül is eltarthatóvá tegye a sajtot. Az áttörő eredmény: előre elkészített, alacsony olvadáspontú sajtlapok, amiket te is szeretsz. Egy kulináris forradalom.

1960-ban a Gerber vállalat véglegesen beírta magát a történelembe az első előre elkészített fondüjével. Ettől kezdve a te fondüd "szinte" kész lett. Így a Gerber ugyanolyan ikonikus Svájcban, mint a sajtos burger a gyorsételeknél.

• Fondü – Svájc nemzeti étele

Aromátától Maggiig

Valószínűleg már találkoztál a sárga Aromat-dobozon lévő vörös figurával valahol.

Még a legjobb séfek is használják ezt a sokoldalú fűszert. 1945-ben Walter Obrist, a schaffhauseni Knorr számára feltalálta ezt a különleges fűszert. Nem sokkal később az Aromat már mindenki számára ismert volt. Szinte minden automatizáltá vált, beleértve a fűszerezést is. Ma a sárga fűszerdoboz minden svájci háztartás alapfelszereltsége.

Gyakran a válságok új lehetőségeket teremtenek. Így volt ez Julius Maggi svájci molnárral (1846-1912) is, aki az egész Európát sújtó malomipari válságba került. A szükségből 1886-ban feltalálta világhírű húsleves-kivonatát, és sikeres vállalkozóvá vált.

Álmában mindig is azt szerette volna, hogy minden ember egészséges élelmiszerekhez jusson hozzá. Ez az álom tovább él.

Ricola

„Ki találta fel?”

Valószínűleg ismered ezt a reklámszöveget. A találmány Emil Richterich svájci pékmester volt (1901–1973). Ő alkotta meg a világhírű Ricola gyógynövénycukorkát, amely vízszintesen szögletes alakjáról felismerhető. A svájciesség abszolút megtestesítője.

Természetkedvelő volt, és elragadta a svájci gyógynövénygazdagság: „Valamit biztosan ki kellene belőle hozni”, mondta. 1930-ban alapította a Richterich & Co.-t, cukrásziparban Basel közelében. Gyakran találkoztál vele a „varázs-konyhájában”, ahol különböző gyógynövényreceptúrákon kísérletezett.

1940-ben alkották meg a 13 gyógynövényt tartalmazó keveréket. „Ez volt a Ricola eredeti, svájci gyógynövénycukorkájának születése”, mondta a vállalat saját szavaival. Ma Ricola egész világbaexportálja egészséges édességeit, és vele együtt egy kis darabkát Svájcból.

Birchermüesli

Maximilian Oskar Bircher Benner doktor (1867–1939) neve egy magyar találó a svájci feltalálónak, aki egy ilyen reggeliétel megalkotója volt. Tele van vitaminokkal és mindennel, amit egy sikeres napindításhoz csak szükséged lehet.

1900-ban, egy hegyi kirándulás során egy tehénpásztor asszony észrevétlenül egy müzliszerű, hétköznapi ételt kínált neki. Lelkesedve alkotta meg táplálkozástudós saját receptjét, amely egy gazdag nyersételekből álló, terápiás célokra szánt étel volt. Az eredmény az egészséges táplálkozás egyik szimbólumává vált.

Mivel megfelelő kezelési módszer nem létezett, a doktor egy betegének felírta az általa feltalált "almadiéta" ételt. A látványos terápiás siker miatt ez az étrend hamar elterjedt a mindennapokban is, nem utolsósorban a skorbutnak nevezett tengeri betegség ellen kifejtett kedvező hatása miatt.

Hamarosan tiszteletteljesen az alkotója után nevezték át: „Birchermüesli”. Egy svájci klasszikus.

Doodle

Ha a barátaiddal szeretnél enni menni és te szervezed, az kihívás lehet, hogy mindenkit összehozz. Ebben segít a Doodle.

Töltsd le egyszerűen a svájci időpont-egyeztető alkalmazást, és megszűnik a szervezési stresszed.

Ezt a svájci informatikusnak, Myke Näfnek köszönheted, aki 2003-ban fejlesztette ki a programot, és 2007-ben Paul Sevıç-csel közösen alapította meg a mai Doodle AG-t. Ez a példaértékű svájci startup gyorsan növekedett.

Jelenleg az interneten azt olvashatod: havonta 30 millió felhasználó, naponta 78 000 időpont-egyeztetés, és körülbelül 70 000 cég használja a Doodle-t.

Maxon Marsmotorok

Helikopter-leszállás vagy drónrepülés már nem számít különlegesnek. De egy napelemmel működtetett drón, amely a Marson száll és ott szinte nincs légkör, az már igen. Olvass és csodálkozz.

2021-ben történt a NASA úttörő repülése „Ingenuity” nevű drónnal a Vörös Bolygó felett. A mindössze 1800 gramm súlyú kiváló minőségű drónt hat, körömnyi méretű, svájci elektromos motor hajtotta. Ezek a futurisztikus kicsiny motorok az obwaldner Maxon cég termékei.

Ez a high-tech vállalat már 1997-ben történelmet írt a Mars-rover, a „Sojourner” meghajtásával, amely szintén Maxon precíziós motorokat használt. 1961 óta gyártják a Maxon kis, rendkívül hatékony hajtómotorjait. Az áttörést 1970-ben érték el, amikor szabadalmaztatták az acélmag nélküli egyenáramú motort.

Egy forradalom, ami a csillagok felé visz.

Tiszta energia tárolása

Mit tegyél, ha a megújuló energia esetén a Nap vagy a szél kimarad? Gondoskodj előre, és tárold a tiszta áramot. Akkumulátorok nélkül.

A svájciak épp egy ökológiai tárolási módszert hoznak piacra. Egy magas toronyban daruk tonnás, kompozit blokkokat emelnek. Mindezt megújuló energiával és egy okos vezérlő szoftverrel. Szükség esetén áramot termelsz, ha a blokkokat leengeded.

Állandó alapáramod van veszteség nélkül. Ez a fenntartható alternatíva a szivattyús tározó erőművek alapelveit használja. De kis helyen, tisztán, olcsón és bárhol megvalósítható.

Az Energy Vault nevű startup épp ezt a tárolási forradalmat indítja útjára. Nemrég a Világgazdasági Fórum a Tessin-iakat technológiai úttörőnek nevezte. Egy prototípus a tesztek után már Indiába indul.

Solar Impulse II (Si2)

Nagyapja a stratoszférába repült, az apja a tenger mélyeibe merült, és Bertrand a Solar Impulse II-vel kergette a Földet. Biztosan ismered a kalandor-dinasztiát Piccard.

A svájci Bertrand Piccard (1958) azzal akarta közelebb hozni a világnak a környezetbarát repülést. Ez 2015/16-ban sikerült számára a Si2 nevű napelemes repülőgéppel, a világ körül repülését megvalósította. 17 428 napelem működtette, és négy akkumulátoros motor 100 km/h-s sebességgel a gépet 8500 méter magasra repítette. Útja szakaszokban vált sikeressé.

Többször is napokon át repült a gép. Kiemelt szerepet játszott a svájci mérnök és harci repülő pilóta, André Borschberg (1952) is. A tiszta repülés Si2 óta nem sci-fi.

Működik. Piccard bebizonyította.

Kávéfőző automata

Még álmosan nyomod meg a gombot, és a frissen őrölt kávé illata megtölti a bögréd. A hősöd Arthur Schmed, mérnök, és Zürichből származik. Már a hetvenes években kávéfőző automatákról beszélt.

1985-ben a svájci készülékgyártó, a Solis, bevezette a kávéfőző automatát. A Solis-vezér Willy Nauer (1941) megkaphatta az első csodagépeket értékesítését. Ő finanszírozta Schmed fejlesztését az előző években.

A készüléket a Saeco cég gyártja. Schmed mérnök és a barkácsoló Sergio Zappella korábban közösen dolgoztak Schmed ötletén. 1981-ben megalapították a Saeco-t, és ezzel megpecsételték Zürichben kezdődő történetüket.

Világszerte millió kávéfogyasztó hálás ennek a nagyszerű svájci találmánynak.

Bobpálya

A sietős brit Wilson Smith a kantoni úton St. Moritzban saját maga által barkácsolt szánját egy kerti ásóval fékezte. A Skeleton elődje lett feltalálva.

Később a svájci Christian Mathis (1861–1925) megalkotta a mai bobszánok ősét, amely jóval gyorsabb a Skeletonnál. Ehhez azonban megfelelő pálya kellett.

A találékony hoteltulajdonos Caspar Badrutt (1848–1904) ehhez egy jégfolyosót épített. 1904-ben az első bobpálya a világon St. Moritzból Celerinába vezetett. Már 1928-ban ez a természetes jégpálya olimpiai esemény helyszíne volt.

Badrutt műve a világ legrégebbi még használatban lévő bobpályája. Büszke neve: "Olympia Bob Run St. Moritz – Celerina" (OBR). Ma Svájc egyetlen jégsport-csatornája.

Síbérlet

Szereted a síelést? Akkor ez a te sztorid.

1934 karácsonyán új korszak kezdődött a síkedvelők számára. A svájci téli üdülőhelyen, Davosban nyitotta meg kapuit a világ első sífelvonója. Ennek J alakú kapaszkodója egy vendéget szállított egyszerre.

Elfelejtheted a fárasztó hegymászást, a 270 méter hosszú pályát könnyedén lehetett megtenni felfelé is. Egy napijegy ára 50 rappen volt, ami nagy népszerűségnek örvendett. Az ötletgazda a zürichi Ernst Gustav Constam (1888–1965) mérnök volt, aki 1930-ban szabadalmaztatta a sífelvonót.

Már a második síszezonban kétszer olyan gyorsan haladt a felvonó. Az együléses liftek T alakú kapaszkodóinak köszönhetően kétszemélyessé vált. Davos gyors fejlődésnek indult, és úttörőnek számított a téli sportok terén.

Velogémel

A faipari szakértő Christian Brühlmann (1872-1953) fiatalon gyermekbénulásban betegedett meg. Bár járásában korlátozott volt, nyáron jól közlekedett a biciklije, de télen problémái adódtak. Ekkor eszébe jutott: jó lenne, ha a bicikli télen is használható lenne.

Így alkotott 1911-ben először egy hógépel. Egy ügyes, fából készült vázas szerkezetet hozott létre, amit biciklinek lehet hasonló módon irányítani ülve, de csúszósíkokkal a kerekek helyett. A helyiek nyelvjárásuk szerint röviden „Velogemel”-nek nevezték (bicikliszán). Ugyanebben az évben Brühlmann szabadalmaztatta a Grindelwald-i egyedi készítményét.

Brühlmann üzeme szinte nem tudott megfelelni a nagy keresletnek. Orvosok, postások, iskolások és sokan mások rajongtak a Velogemelért. Még ma is növekvő népszerűségnek örvend ez a grindelwaldi csúszósínes bicikli.

Éld át az évkődő Velogemel-világbajnokság Grindelwaldban, és hagyd, hogy a fantasztikus vezetők átjárjanak a hangulatba.

Cipzár

Martin Winterhalter (1889-1961) egy makacs és egyben elképesztően találékony gyerek volt. Később a pénzügyi kilátástalansága hatalmas szabadalmi nyomást helyezett rá. Ez mindannyiunk szerencséje volt.

1925-ben a zsenialitás a "Riri" márkával beindította a modern cipzárt, mely bordákból és hornyokból állt. Ez egy új fejlesztés volt a golyókból és csipeszekből álló elődmodellhez képest. Az új nyitó-rendszert sorozatgyártásra alkalmassá tették, óriási sikert aratott, és Winterhaltert gazdaggá tette.

Az évek során a nemzetközi olcsó áru versenytársak bekebelezték az üzletet. Ma a Riri magas minőségű cipzárakat gyárt a Tessini anyavállalatnál ismert márkák számára. Winterhalter, akit testvérei elnyomtak, végül nélkülözve töltötte utolsó 10 évét egy pszichiátriai intézetben.

Ez egy szomorú vége egy ragyogó történetnek.

Velcro-zár

A gyerekek ismerik a Velcro-zárakat, mert a cipőfűzők bekötése a múlté. A divatban és a NASA-nál is megtalálhatók ezek a zseniális zárak. 1969-es Apollo-űrmisszió során az űrhajósok Velcro-zárakat használtak a súlytalanság ellen.

A svájci mérnök Georges de Mestral (1907-1990) a Velcro-zárat az 1940-es években találta fel. Az alapötlet egy vadászati kiruccanás volt. Számtalan apró tüskés darabkák tapadtak Milka nevű kutyája bundájára. Ezek a vadon növő bogáncs termései voltak.

Ezt a természetes elvet alkalmazta a találmányán. A Velcro-márka ennek a forradalmi zárási rendszernek a jelképe lett. Akkoriban Mestral ezt úgy reklámozta: 'cipzár nélküli cipzár'.

Ma a Velcro-zár úgy tapad a mindennapjaidhoz, mint egy bogáncs.

Aszfalt

Hogyan került az aszfalt az utcára? Egy svájci származású orvos, feltaláló és kalandor tette le az alapokat. Itt megismerheted Ernest Guglielminetti (1862–1943) történetét, aliaszként 'Dr. Teer'.

1902-ben Monaco hercege, Albert I a svájciakhoz fordult. A sok por az új murvás autópályákról megoldást követelt. Ekkor az orvos eszébe jutott Sumátrán szolgálata idején a kátránnyal bevont katonai kórházi padlókra.

Ez biztosan működhetne útakon is, gondolta, és 1902 márciusában sikeresen leterített 40 méter murvát. Hamarosan Monaco pormentes lett. A szikrázó ötlet ma is él, bár bitumen formájában valósult meg. Guglielminetti egész életében azonban egyetlen találmányát sem szabadalmaztatta.

Cellofán

Mint ahogy sok más találmány esetében, mi is használjuk az átlátszó fóliát anélkül, hogy túl sokat gondolkodnánk rajta. Pedig a svájci textiltervező Jacques E. Brandenberger (1872–1954) 12 kemény munkával töltött kutatási év alatt fejlesztette ki a cellofánt.

Kitartásának megérte a fáradozása. 1908-ban kezdte el forgalmazni találmányát, és ezzel meghódította a világpiacot. Minden egyes alkalommal egy vereséggel kezdődött, amikor próbálkozott vízlepergető textilek kifejlesztésével. Az anyag használhatatlanná vált, a szilikonrétegzett felület pedig finom fóliaként levált.

Ez a műanyagréteg adta Brandenbergernek a kulcsötletet. Tökéletesítette a jövőbeli cellofánt és kidolgozta gépi gyártását. Ma már szinte természetes része a konyhának ez a átlátszó segédanyag.

Svájci design: a Helvetica-tól a SIGG-palackig

A svájci design tárgyilagos és esztétikus. Egyértelmű vonalakat és minőséget képvisel. Ezt jól láthatod a sok svájci tervezői terméken. Itt két példát találsz.

1957-ben Milánóban a grafikus és tipográfus Max Miedinger (1910–1980) tervezte meg az időtlen Helvetica betűtípust. Funkcionális eleganciája miatt lett a svájci stílus ikonjává. Ma pedig az egyik legelterjedtebb betűtípus a világon.

De még több elegáns svájci találmány létezik. Világszerte ismert sztárok, mint például Cameron Diaz, Roger Federer vagy Greta Thunberg, a örök szépségű SIGG-tervezőpalackra esküsznek. Most divatos és környezetbarát életmód-kiegészítőként van jelen. Az eredeti Swiss Bottle-t még a New York-i Modern Művészetek Múzeumába (MoMA) is beintegrálták.

KABA-visszafordítható kulcs

A biel-i precíziós szakember Fritz Schori (1890–1945) 1934-ben forradalmasította a zártechnológiát. A Zürichben dolgozó cége számára szabadalmaztatott egy mindkét oldalról használható kulcsot. Pontosabban a zárját: a „Biztonsági zár lapos pengekulccsal” volt a megnevezése az országos szabadalomnak.

A korábban használt Yale-Bartsch kulcsos zárat leváltotta egy új, forgódarabos kulcs, amelyet bármilyen irányban be lehet illeszteni, és nagyobb biztonságot nyújt.

Az egykor „Pénztár- és páncélszekrényzár készítő Bauer” műhely, melyet a köznyelvben „Kassabauer”-nek hívtak, a KABA-vá vált, jelenleg pedig a „Dormakaba Group” néven ismert. Ez a világ vezető hozzáférés-ellenőrzési megoldások szállítója. Így minden kulcstartón lévő svájci találmányt magán viselsz.

WC-Kacsa

Amikor az amerikaiaknak a Donald kacsa, nekünk a svájci WC-kacsánk. Ez 1980-ban született Zürich Dällikonban. Küldetése: tisztaság ott is, ahol nem ér el senki.

1951-ben a háziasszony Maria Düring-Keller saját pincéjében fejlesztett ki egy rendkívül hatékony fürdőszobai vízkőoldót. Hétköznapi ruhában csalogatott ügyfeleket. Bojtos bájjal és cilinderrel személyesen mutatta be a vízkőoldó csodát az ügyfél WC-jében.

Az ő "Durgol" nevű terméke lett az egyik legkelendőbb, és ez alapozta meg a Düring AG céget. Fia, Walter vette át a vállalatot, és 1980-ban ő találta ki a mi kacsánkat: "Amikor megnéztem a vázlataimat, hirtelen kijött a biztosíték - egy kacsahéj". A kacsa tartalmát Vera feleség adta, aki szintén gyógynövénykészítmény-készítő.

Valódi svájci családi projekt.

Ez egy fantasztikus körforgás. Az innováció gazdagságot hoz, a tudás pedig viszont elősegíti az innovációt. Ez a svájci út.

Gyakran az innovátor szellemünk nagy dolgokat szül, olyanokat, amelyek pozitívan változtatják meg a világunkat és az életedet is egészen a mai napig. Ezeknek a svájci találmányoknak a megvizsgálása reményt ad a jövőre nézve.