A természetes ösvények, amelyek el vannak szakadva az aszfaltutaktól, rugalmasabbak, és kímélik az ízületeket. A csípő, térd, boka és sípcsont nem kell, hogy ki legyen téve az aszfalt ütéseinek. A változó terephez gyorsan alkalmazkodni kell, így javul az egyensúlyérzék és az stabilitás.
Az érzékelés a talajjal idővel egyre kifinomultabbá válik. A trail running nemcsak a törzsizmot erősíti, hanem idővel növeli a mozgékonyságot, számos izomcsoportot mozgat meg, sőt, akár rejtett erőnléti edzés is lehet. A friss levegő, szennyező anyagoktól mentes, jó a tüdőnek és a szív–keringési rendszernek is.
